A Környezetvédelmi Csoport, mint állattartási ügyekben eljáró hatóság hivatalból, vagy a beérkezett lakossági panaszbejelentések nyomán a állatorvossal közösen tartott helyszíni szemle keretében vizsgálja ki a panaszolt állattartás körülményeit és állatvédelmi hiányosságok észlelése nyomán megindítja az eljárást az állattartóval szemben, kötelezést ad ki a jógazda gondosságával történő vagy a biztonságos elhelyezéssel járó állattartás érdekében. Amennyiben az állatorvos szakvéleménye és a helyszínen tapasztaltak alapján az ebek tartási körülménye a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő, úgy a probléma orvoslása érdekében bírósági eljárás kezdeményezhető, ugyanis a szomszédos ingatlan tulajdonosa a kertjében végzett tevékenységek (állat tartása) során a szomszédjognak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (továbbiakban: Ptk.) rögzített szabályaira tekintettel köteles eljárni.

A Ptk. 100. §.-a szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

A fenti jogszabályi rendelkezés alapján szomszédok ebtartásukból kifolyólag a szomszédos ingatlan tulajdonosát szükségtelenül nem zavarhatják, illetve jogai gyakorlását nem veszélyeztethetik. A szomszédjog szabályainak megsértéséből eredő zavarás megállapítása és az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása az illetékes bíróság hatáskörébe tartozik. A bírósági eljárást a sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja kimondja: „Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad kínozni,…”

A törvény alkalmazásában állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.

A törvény 43. §-a rendelkezik az állatvédelmi bírságról: (1) „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni….” A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

Az Átv. 44. §-a lehetőséget nyújt az alábbiakra: (1) bekezdés: „Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el az állatok kíméletének és védelmének Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen.”

(2) bekezdés: „Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.”

A Büntető Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény állatkínzásról szóló 266/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében:

„Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

Az állatvédelmi ügyekben a Környezetvédelmi Csoport jár el.

Nincs hatályos országos, vagy helyi szabályozás arra vonatkozóan, hogy ingatlanon belül mely helyre ültethető és hova nem ültethető növényzet, tehát az ingatlan tulajdonosa/használója telken belül bárhova és bármilyen növényzetet szabad elhatározásából elültethet. Azonban az ültetésnél figyelemmel kell lenni az alábbi rendelkezésekre. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését. Továbbá az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, használója az inváziós fajú fás szárú növény telepítése, pótlása esetén köteles a növény továbbterjedésének megakadályozására. A Környezetvédelmi Csoport kötelezheti ezen fenntartási és kezelési feladatok, a telepítési előírások teljesítésére a használót.

Szükséges figyelni arra is, hogy a telekhatáron kinyúló ágak gyakran szomszéd vitákat okozhatnak.

A panaszra érvényes jogi szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) ad.

A Ptk. 101 § (2) bekezdése szerint:„ A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat a felhívás ellenére sem távolítja el.”

A fent leírtakra való tekintettel javasolni szoktuk, hogy a panaszolt fa tulajdonosát szólítsák fel tértivevénnyel ellátott levélben, teljesítési határidőt megadva az átlógó ágak levágására, esetlegesen biztosítva a kifogásolt terület megközelítését. Ha a panaszolt a felszólításnak nem tesz eleget a megadott határidőre, akkor válik a panaszos fél jogosulttá az átlógó fa ágak levágására.

Amennyiben a panaszos fél nem kíván élni ezen jogosultságával, polgári peres útra terelheti az ügyet. A 100. § szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása érdekében kizárólag polgári per indítására van lehetőség.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, használója (továbbiakban használó) köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról. A használó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével. A Környezetvédelmi Csoport kötelezheti ezen fenntartási és kezelési feladatok, a telepítési előírások teljesítésére a használót.

Továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szomszéd telkére áthajló és ott veszélyhelyzetet előidéző fa kivágására és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére annak a teleknek a tulajdonosa köteles, amelyiken a fa áll. A 100. § szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Így a szomszédos ingatlanon – különösen a közös határvonal közelében – levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása érdekében polgári per indítására van lehetőség.